Úgy döntöttem, hogy "naplót" íratok Rahellel. Azaz, ha ügyes vagyok, és sikerül legyőznöm a lustaságom, minden szombaton lesz valami komment. A címnek semmi köze a sorozathoz, nem is kedvelem, csak a poén kedvéért. Ez inkább lesz valami szerepjátékos napló, hogy még jobban megismerjük Rahelt. Kissé bosszantó, hogy idióta hisztérikának van elkönyvelve. Rühellem, hogy az emberek félreismernek és korán ítélkeznek, emiatt pedig lenéznek, holott joguk nincs hozzá. Nem etikus... tessék jobban foglalkozni másokkal, ha már erkölcsösnek mondjuk magunkat!
Elsőre kissé érzelgősre sikerült az írás, és ez még inkább kapcsolódik az elmúlt kalandhoz, mint a mostaniakhoz. Kissé megkésve, de szeretettel! :)
Plusz ráadásnak egy párbeszéd: hogyan is fogadják a hazatérni vágyó Rahelt. :)
15 év rengetek idő egy ember életében. 15 év alatt világok dőlnek romba, s újak születnek. 15 év alatt rengeteg minden változhat, emberek halnak, s születnek. 15 év alatt rengeteg dolgot el lehet feledni, új életet lehet kezdeni. Az emlékek homályba vesznek, s helyükbe újak lépnek. S így a szív sebei begyógyulnak. Az érzelmek elhalványulnak. A szeretet mulandó. Felejtünk, emlékezünk, felejtünk, emlékezünk... Az érzés odavész-e, ha a szerető eltűnik? Lép-e helyébe másik? Ugyanazt jelenti a 15 év annak, kinek birtokában csupán röpke emberléte van, és annak, kihez az édes örökkévalóság tartozik?
Ami a Pokolban néhány nap csupán, az a Földön évek alatt telik csak el. Mik történnek ez idő alatt? Tán tudni, sem akarom, tán vissza se térnék többé a földi lét nyomorúságába, ha nem hinném, ha nem remélném, hogy vár rám valaki. De vár-e még? Kellek-e még? Mondd, Kedvesem, gondolsz-e rám magányos perceidben, vagy tán mást ölelnek a karok, melyek egykor engem védelmeztek? Ha éveken keresztül kerestél, akkor fontos lehetek számodra?
Megőrültem én, hogy olyanok után sírok, akik meg nem érdemlik könnyeim? Megőrültem volna?... Meglehet, hisz neki sem kellek, én akartam ezt, én erőltettem. Nem a kárhozott lelkem kell neki, hanem a test, a testem, a test nyújtotta szolgáltatások... Hát akkor mit vagyok úgy oda? Baaahh, szeretet nem létezik a halál után. Tán soha nem is létezett. Nincs is rá szükségem, sosem volt. Baaah, hazug gondolatok, távozzatok elmémből!
Végre... 15 év után hazatér a vándor...
Ami a Pokolban néhány nap csupán, az a Földön évek alatt telik csak el. Mik történnek ez idő alatt? Tán tudni, sem akarom, tán vissza se térnék többé a földi lét nyomorúságába, ha nem hinném, ha nem remélném, hogy vár rám valaki. De vár-e még? Kellek-e még? Mondd, Kedvesem, gondolsz-e rám magányos perceidben, vagy tán mást ölelnek a karok, melyek egykor engem védelmeztek? Ha éveken keresztül kerestél, akkor fontos lehetek számodra?
Megőrültem én, hogy olyanok után sírok, akik meg nem érdemlik könnyeim? Megőrültem volna?... Meglehet, hisz neki sem kellek, én akartam ezt, én erőltettem. Nem a kárhozott lelkem kell neki, hanem a test, a testem, a test nyújtotta szolgáltatások... Hát akkor mit vagyok úgy oda? Baaahh, szeretet nem létezik a halál után. Tán soha nem is létezett. Nincs is rá szükségem, sosem volt. Baaah, hazug gondolatok, távozzatok elmémből!
Végre... 15 év után hazatér a vándor...
Draighean és Jeremy
- Hey-ho, kölyööök! Van egy rossz és egy jó hírem! Melyikkel kezdjem? - kiáltott fel vidáman Draighean, az immár csendes telefonjával a kezében integetve.
- Hm...? - nézett fel az előtte tornyosuló könyvkupac mögül Jeremy - Mi történt, kislány?
- Az a naplopó anyád hazajön! - kiáltotta - Hallod, Jeremy?!?! Rahel hazajön, fel tudod fogni? - rángatta meg a megdöbbent fiút.
- ... valami nem stimmel ezzel. Hol a hiba?.... Mmmm-mi a rossz hír? - kérdezte vonakodva.
- Hazajön... a férjével és az új falkájával együtt.
- MI?!?!FÉRJÉVEL?!?!FÉRJHEZ MENT?!?! - "wtf?"
- Ő, hát igen... De ne csodálkott, anyád egy kurva, mindigis az volt - fojtott el egy sunyi mosolyt.
- Ne merészeld! - emelt kezet a lányra, mire az elkapta csuklóját, és kisebb erőfeszítés nélkül eltolta magától. - De...de...de hát Rahel szeret engem! - T_T
- Badarsááág! Ne reménykedj, kölyök, sosem szeretett! Ő nem szeret senkit! No, de segíts rendet rakni, és viselkedj rendesen a vendégeink előtt!
- Add a kulcsokat! Kimegyek elé, mikor jön, mivel jön? - elszánt arckifejezéssel nézett a lány szemébe.
- Ehhh... Még nem vagy nagykorú, nem vezethetsz! - mosoly halvány jelei csillantak meg szemében.
- Hééé... már elmúltam 30 is!!!
- Azok csak számok, nekem te mindig-is a kicsi 15 éves kölyök leszel! - borzolta össze a fiú haját.
- Ne szórakozz velem, Draigheeaaaaan! Ide a kulcsokkal! - támadó állást vett fel. Ugrásra kész.
- Aaahhahahaaaa! - a lány erre már hasát fogta a nevetéstől, majd mire összeszedte magát hozzá tette: - Te?! Megütni?! Engem?! Ne viccelj, kölyök! Nem láttam még egy ilyen gyenge vámpírt, mint te! Fél kézzel lenyomlak, még a kaját is én hozom neked! Szórakozz mással, kölyök! - kezdett el ismét hangosan nevetni, mire Jeremy sértődötten visszatért könyveihez.
- Hey-ho, kölyööök! Van egy rossz és egy jó hírem! Melyikkel kezdjem? - kiáltott fel vidáman Draighean, az immár csendes telefonjával a kezében integetve.
- Hm...? - nézett fel az előtte tornyosuló könyvkupac mögül Jeremy - Mi történt, kislány?
- Az a naplopó anyád hazajön! - kiáltotta - Hallod, Jeremy?!?! Rahel hazajön, fel tudod fogni? - rángatta meg a megdöbbent fiút.
- ... valami nem stimmel ezzel. Hol a hiba?.... Mmmm-mi a rossz hír? - kérdezte vonakodva.
- Hazajön... a férjével és az új falkájával együtt.
- MI?!?!FÉRJÉVEL?!?!FÉRJHEZ MENT?!?! - "wtf?"
- Ő, hát igen... De ne csodálkott, anyád egy kurva, mindigis az volt - fojtott el egy sunyi mosolyt.
- Ne merészeld! - emelt kezet a lányra, mire az elkapta csuklóját, és kisebb erőfeszítés nélkül eltolta magától. - De...de...de hát Rahel szeret engem! - T_T
- Badarsááág! Ne reménykedj, kölyök, sosem szeretett! Ő nem szeret senkit! No, de segíts rendet rakni, és viselkedj rendesen a vendégeink előtt!
- Add a kulcsokat! Kimegyek elé, mikor jön, mivel jön? - elszánt arckifejezéssel nézett a lány szemébe.
- Ehhh... Még nem vagy nagykorú, nem vezethetsz! - mosoly halvány jelei csillantak meg szemében.
- Hééé... már elmúltam 30 is!!!
- Azok csak számok, nekem te mindig-is a kicsi 15 éves kölyök leszel! - borzolta össze a fiú haját.
- Ne szórakozz velem, Draigheeaaaaan! Ide a kulcsokkal! - támadó állást vett fel. Ugrásra kész.
- Aaahhahahaaaa! - a lány erre már hasát fogta a nevetéstől, majd mire összeszedte magát hozzá tette: - Te?! Megütni?! Engem?! Ne viccelj, kölyök! Nem láttam még egy ilyen gyenge vámpírt, mint te! Fél kézzel lenyomlak, még a kaját is én hozom neked! Szórakozz mással, kölyök! - kezdett el ismét hangosan nevetni, mire Jeremy sértődötten visszatért könyveihez.
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése